Antimikrobiális poliurea bevonatok ritka földdopping

Antimikrobiális poliurea bevonatok ritka földdopped nano-cink-oxid részecskékkel

Forrás: Azo anyagok A COVID-19 Pandemic bebizonyította, hogy a nyilvános terekben és az egészségügyi környezetben lévő felületek sürgős szükségességét sürgősen szükség van az antivirális és antimikrobiális bevonatokra. A Mikrobiális Biotechnológia folyóiratban 2021 októberében közzétett legfrissebb kutatások egy gyors nano-cink-oxid-adalékolt előkészítést mutattak a poliurea bevonatokhoz, amelyek célja ennek a kérdésnek a célja. A gyors, hatékony és nem mérgező vegyi anyagok, valamint az antimikrobiális és antivirális felszíni bevonatok sürgető igénye innovatív kutatásokat ösztönöz a biotechnológia, az ipari kémia és az anyagtudomány területén. Az antivirális és antimikrobiális hatásokkal történő felmérés és a mikroorganizmusok megsemmisítése az érintkezés után csökkentheti a bioostruktúrákat. A sejtmembrán megszakításán keresztül akadályozzák a mikroorganizmusok növekedését. Javítják a felület tulajdonságait, például a korrózióállóságot és a tartósságot. Ez világszerte mintegy 37 000 halálesethez vezet, és a helyzet különösen rossz a fejlődő országokban, ahol az emberek nem férnek hozzá a megfelelő szennyvízkezelési és egészségügyi higiéniai infrastruktúrához. A nyugati világban a hCAI -k a hatodik legnagyobb halál oka. Mindenkinek hajlamosak a mikrobák és vírusok - élelmiszerek, felszerelések, felületek és falak - és a textilek - szennyeződésére csak néhány példa. Még a rendszeres szennyvízkezelési ütemtervek sem elpusztíthatják a felületeken lévő összes mikrobát, tehát sürgető szükség van a nem mérgező felületi bevonatok kidolgozására, amelyek megakadályozzák a mikrobiális növekedést. Az antimikrobiális felületeket több mint egy évtizede használják az egészségügyi környezetben, az MRSA kitörésének ellenőrzésére. A ZnO használatát az utóbbi években intenzíven vizsgálták számos antimikrobiális és antivirális vegyi anyag aktív összetevőjeként. Számos toxicitási tanulmány azt találta, hogy a ZnO gyakorlatilag nem mérgező az emberek és az állatok számára, de rendkívül hatékonyan zavarja a mikroorganizmusok sejtes borítékait. A Zn2+ ionokat a cink -oxid -részecskék részleges oldódásával szabadítják fel, amelyek megzavarják a további antimikrobiális aktivitást más jelenlévő mikrobákban is, valamint a sejtfalakkal való közvetlen érintkezés és a reaktív oxigénfajok felszabadulása. Az oxid -antimikrobiális aktivitás a részecskemérethez és a koncentrációhoz kapcsolódik: kisebb részecskék és magasabb koncentráció -oldatok a zincetikák megnövekedett antimicrobiális aktivitásához. A cink -oxid nanorészecskék, amelyek kisebb méretűek, könnyebben behatolnak a mikrobiális sejtmembránba, nagy felületi területük miatt. Számos tanulmány, különösen a SARS-COV-2-be a közelmúltban, hasonlóan hatékony hatást gyakorolt ​​a vírusokkal szemben. A nano-cink-oxid és a poliurea bevonatok újratelepítése a Li, Liu, Yao és a Narasimalu felsőbb antimikrobiális tulajdonosi csapatának, a Polyurea Coat-os, a Polyurea Coatings Rarice Drops Rarear-Drop-hoz történő előállításához szükséges felületek előállításához. A nanorészecskékkel és a ritkaföldfémek salétromsavban történő keverésével létrehozott részecskék. A ZnO nanorészecskék cerium (CE), praseodímium (PR), lantán (LA) és gadolinium (GD) lanthanum-doppelt nano-zin-oxid részecskékkel detopáltak 85% -os hatályba a P. aeruginoza és az E. coli baktériumok ellen. A nanorészecskék szintén 83% -ban hatékonyak a mikrobák elpusztításában, még az UV -fény expozíciójának 25 perces expozíciója után is. A vizsgálatban feltárt adalékolt nano-zinc-oxid részecskék javíthatják az UV fényválaszot és a hőmérséklet-változásokra adott termikus választ. A biológiai vizsgálatok és a felületi jellemzés bizonyítékot szolgáltattak arra is, hogy a felületek ismételt felhasználás után megtartják antimikrobiális aktivitásukat. A poliakara bevonatok szintén nagy tartóssággal rendelkeznek, és kevésbé vannak kockáztatva, hogy a felületeket lehúzzák. A felületek tartóssága az antimikrobiális aktivitásokkal és a nano-Zno részecskék környezeti reakciójával együtt javulást nyújt a gyakorlati alkalmazások potenciáljára különféle környezetben és iparágakban. A potenciális felhasználás kutatása óriási lehetőséget mutat a jövőbeli kitörések ellenőrzésére és a HPAIS átterjedésének megállítására az egészségügyben. Lehetőség van arra is, hogy az élelmiszeriparban alkalmazzák az antimikrobiális csomagolást és a szálakat, javítva a jövőben az élelmiszerek minőségét és eltarthatóságát. Noha ez a kutatás még gyerekcipőben jár, kétségtelenül hamarosan kilép a laboratóriumból és a kereskedelmi szférába.