Az amerikai ritkaföldfém-ásványokra vonatkozó stratégia... A ritkaföldfémek bizonyos nemzeti tartalékaiból álló, az Egyesült Államokban a ritkaföldfémek feldolgozását új ösztönzők bevezetésével és az ösztönzők megszüntetésével, valamint [a kutatás és fejlesztés] révén kell újraindítani az új, tiszta ritkaföldfémek feldolgozásával és alternatív formáival kapcsolatban. Szükségünk van a segítségedre. - Ellen Lord védelmi miniszterhelyettes és védelmi miniszter, tanúvallomás a Szenátus Fegyveres Erők Felkészítési és Irányítási Támogatási Albizottságából, 2020. október 1. Egy nappal Lord asszony tanúvallomása előtt Donald Trump elnök aláírt egy végrehajtási rendeletet, amely „a bányászati iparban szükségállapotot hirdet”, és amelynek célja „a katonai technológiához létfontosságú ritkaföldfémek hazai termelésének ösztönzése, miközben az Egyesült Államok Kínától való függőségének csökkentése”. A sürgősség hirtelen felmerülése olyan témákban, amelyekről eddig ritkán beszéltek, sok embert meglephetett. A geológusok szerint a ritkaföldfémek nem ritkák, de értékesek. A rejtélynek tűnő válasz a hozzáférhetőségben rejlik. A ritkaföldfémek (REE) 17 elemet tartalmaznak, amelyeket széles körben használnak a szórakoztatóelektronikai és védelmi eszközökben, és amelyeket először az Egyesült Államokban fedeztek fel és alkalmaztak. A termelés azonban fokozatosan Kínába helyeződik át, ahol az alacsonyabb munkaerőköltségek, a környezeti hatásokra fordított kisebb figyelem és az ország nagylelkű támogatásai miatt a Kínai Népköztársaság (KNK) a globális termelés 97%-át teszi ki. 1997-ben a Magniquench-et, az Egyesült Államok vezető ritkaföldfém-vállalatát eladták egy Archibald Cox (Jr.), a Watergate nevű ügyész fia által vezetett befektetési konzorciumnak. A konzorcium két kínai állami tulajdonú vállalattal, a Metal Company-val, a Sanhuan New Materials-szal és a China Nonferrous Metals Import and Export Corporation-nel működött együtt. A Sanhuan elnöke, a cégvezető, Teng Hsziao-ping fia lett a vállalat elnöke. A Magniquench gyárat bezárták az Egyesült Államokban, Kínába költöztették, majd 2003-ban újra megnyitották, ami összhangban van Teng Hsziao-ping „Super 863 programjával”, amely csúcstechnológiát szerzett katonai alkalmazásokhoz, beleértve az „egzotikus anyagokat” is. Ez tette a Molycorpot az utolsó megmaradt jelentős ritkaföldfém-termelővé az Egyesült Államokban egészen 2015-ös összeomlásáig. Már a Reagan-kormány idején egyes kohászok aggódni kezdtek amiatt, hogy az Egyesült Államok külső erőforrásokra támaszkodik, amelyek nem feltétlenül barátiak fegyverrendszerének kulcsfontosságú részei számára (főleg az akkori Szovjetunióra), de ez a kérdés nem igazán keltette fel a nyilvánosság figyelmét. 2010 szeptemberében egy kínai halászhajó két japán parti őrség hajójába ütközött a vitatott hovatartozású Kelet-kínai-tengeren. A japán kormány bejelentette szándékát, hogy bíróság elé állítja a halászhajó kapitányát, és a kínai kormány ezt követően megtorló intézkedéseket hozott, beleértve a ritkaföldfémek japánországi értékesítésének embargóját. Ez pusztító hatással lehet a japán autóiparra, amelyet az olcsó kínai gyártású autók gyors növekedése fenyeget. Többek között a ritkaföldfémek nélkülözhetetlen részét képezik a motorok katalizátorainak. Kína fenyegetését annyira komolyan vették, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió, Japán és számos más ország pert indított a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO), amely kimondta, hogy Kína nem korlátozhatja a ritkaföldfémek exportját. A WTO rendezési mechanizmusának kerekei azonban lassan forognak: határozat csak négy évvel később születik. A kínai külügyminisztérium később tagadta, hogy ő vezette volna be az embargót, mondván, hogy Kínának több ritkaföldfémre van szüksége saját fejlődő iparágai számára. Ez igaz lehet: 2005-re Kína korlátozta az exportot, ami aggodalmat keltett a Pentagonban négy ritkaföldfém (lantán, cérium, euró és és) hiánya miatt, ami bizonyos fegyverek gyártásának késedelmét okozta. Másrészt Kína ritkaföldfém-termelésben betöltött gyakorlatilag monopóliuma mögött profitmaximalizáló tényezők is állhatnak, és ebben az időszakban az árak valóban gyorsan emelkedtek. A Molycorp bukása a kínai kormány okos irányítását is mutatja. A Molycorp azt jósolta, hogy a ritkaföldfémek ára meredeken emelkedni fog a kínai halászhajók és a japán parti őrség között 2010-ben történt incidens után, ezért hatalmas összeget gyűjtött össze a legmodernebb feldolgozóüzemek építésére. Amikor azonban a kínai kormány 2015-ben enyhítette az exportkvótákat, a Molycorp 1,7 milliárd dolláros adóssággal és feldolgozóüzemeinek felével sújtotta a vállalatot. Két évvel később a csődeljárásból kilábalt, és 20,5 millió dollárért eladta, ami jelentéktelen összeg az 1,7 milliárd dolláros adóssághoz képest. A vállalatot egy konzorcium mentette meg, és a China Leshan Shenghe Rare Earth Company a vállalat szavazati joggal nem rendelkező jogainak 30%-át birtokolja. Technikailag a szavazati joggal nem rendelkező részvények birtoklása azt jelenti, hogy a Leshan Shenghe a nyereség legfeljebb egy részére jogosult, és ezen nyereség teljes összege csekély lehet, így egyesek megkérdőjelezhetik a vállalat indítékait. A Leshan Shenghe méretének a részvények 30%-ának megszerzéséhez szükséges összeghez viszonyított aránya miatt azonban a vállalat valószínűleg kockázatot vállal. A befolyás azonban a szavazáson kívül más eszközökkel is gyakorolható. A Wall Street Journal által közzétett kínai dokumentum szerint a Leshan Shenghe kizárólagos joggal rendelkezik a Mountain Pass ásványkincseinek értékesítésére. A Molycorp mindenesetre Kínába küldi ritkaföldfémjeit feldolgozásra. A tartalékokra való támaszkodás képessége miatt a japán ipart valójában nem érintette súlyosan a 2010-es vita. Azonban felismerték annak lehetőségét, hogy Kína ritkaföldfém-fegyverré válik. Néhány héten belül japán szakértők látogattak el Mongóliába, Vietnamba, Ausztráliába és más, más fontos ritkaföldfém-erőforrásokkal rendelkező országokba, hogy érdeklődjenek. 2010 novemberéig Japán előzetes hosszú távú szállítási megállapodást kötött az ausztrál Lynas Csoporttal. Japán csatlakozását a jövő év elején megerősítették, és a terjeszkedés óta ritkaföldfémeinek 30%-át a Lynastól szerezte be. Érdekes módon az állami tulajdonú China Nonferrous Metals Mining Group mindössze egy évvel ezelőtt próbált meg többségi részesedést vásárolni a Lynasban. Tekintettel arra, hogy Kína nagyszámú ritkaföldfém-bányával rendelkezik, feltételezhető, hogy Kína a világ kínálati és keresleti piacának monopolizálását tervezi. Az ausztrál kormány blokkolta a megállapodást. Az Egyesült Államok számára a ritkaföldfémek ismét felértékelődött a kínai-amerikai kereskedelmi háborúban. 2019 májusában Hszi Csin-ping kínai főtitkár széles körben nyilvánosságot kapott és rendkívül szimbolikus látogatást tett a jiangxi ritkaföldfém-bányában, amelyet kormánya Washingtonra gyakorolt befolyásának demonstrációjaként értelmeztek. A People's Daily, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának hivatalos lapja ezt írta: „Csak így javasolhatjuk az Egyesült Államoknak, hogy ne becsülje alá Kína azon képességét, hogy megvédje fejlesztési jogait és jogait. Ne mondják, hogy nem figyelmeztettünk benneteket.” Megfigyelők rámutattak: „Ne mondják, hogy nem figyelmeztettünk. Az „önök” kifejezést a hivatalos média általában csak nagyon súlyos helyzetekben használja, például Kína 1978-as vietnami inváziója előtt és a 2017-es indiai határvitában. Az Egyesült Államok aggodalmainak fokozása érdekében, ahogy egyre fejlettebb fegyverek fejlődnek, egyre több ritkaföldfémre van szükség. Csak két példát említve: minden F-35-ös vadászgéphez 920 font ritkaföldfémre van szükség, és minden Virginia-osztályú tengeralattjáróhoz ennek a mennyiségnek a tízszeresére. A figyelmeztetések ellenére továbbra is erőfeszítéseket tesznek egy olyan ritkaföldfém-ellátási lánc létrehozására, amely nem foglalja magában Kínát. Ez a folyamat azonban nehezebb, mint az egyszerű kitermelés. A helyszínen a ritkaföldfémeket sok más ásványi anyaggal keverik össze különböző koncentrációkban. Ezután az eredeti ércnek egy első feldolgozási körön kell átesnie, hogy koncentrátumot állítson elő, és onnan egy másik létesítménybe kerül, amely a ritkaföldfémeket nagy tisztaságú elemekre választja szét. Az oldószeres extrakciónak nevezett folyamatban „az oldott anyagok több száz folyékony kamrán haladnak át, amelyek elválasztják az egyes elemeket vagy vegyületeket – ezek a lépések százszor vagy akár ezerszer is megismételhetők”. „Tisztítás után oxidációs anyagokká, foszforokká, fémekké, ötvözetekké és mágnesekké dolgozhatók fel, felhasználva ezen elemek egyedi mágneses, lumineszcens vagy elektrokémiai tulajdonságait” – mondta a Scientific American. Sok esetben a radioaktív elemek jelenléte bonyolítja a folyamatot. 2012-ben Japán rövid ideig tartó eufóriát élt át, és 2018-ban részletesen megerősítették, hogy bőséges, magas minőségű ritkaföldfém-lelőhelyeket fedeztek fel Nanniao-sziget közelében, kizárólagos gazdasági övezetében, amelyről a becslések szerint évszázadokra elegendő lenne az ország igényeinek kielégítésére. 2020-ban azonban Japán második legnagyobb napilapja, az Asahi az önellátás álmát „sárosnak” nevezte. Még a technológiailag jártas japánok számára is problémát jelent egy kereskedelmileg életképes kinyerési módszer megtalálása. Egy dugattyús magfúrónak nevezett eszköz 6000 méter mélyen gyűjti össze az iszapot az óceán feneke alatti rétegből. Mivel a magfúrógépnek több mint 200 percre van szüksége, hogy elérje a tengerfenéket, a folyamat nagyon fájdalmas. Az iszap elérése és kinyerése csak a finomítási folyamat kezdete, és további problémák következnek. Fennáll a környezetre leselkedő potenciális veszély. A tudósok attól tartanak, hogy „a keringő víz hatása miatt a tengerfenék beomolhat, és a kifúrt ritkaföldfémek és iszap az óceánba kerülhet”. A kereskedelmi tényezőket is figyelembe kell venni: a vállalat nyereségessé tételéhez naponta 3500 tonnát kell begyűjteni. Jelenleg csak 350 tonnát lehet napi 10 órán keresztül begyűjteni. Más szóval, időigényes és költséges felkészülni a ritkaföldfémek felhasználására, akár szárazföldről, akár tengerről származik. Kína ellenőrzi a világ szinte összes feldolgozóüzemét, sőt, még más országokból/régiókból kitermelt ritkaföldfémeket is oda küldenek finomításra. Kivételt képezett a Lynas, amely ércét Malajziába szállította feldolgozásra. Bár a Lynas hozzájárulása a ritkaföldfém-problémához értékes, nem tökéletes megoldás. A vállalat bányáiban a ritkaföldfém-tartalom alacsonyabb, mint Kínában, ami azt jelenti, hogy a Lynasnak több anyagot kell bányásznia a nehéz ritkaföldfémek (például az s) kinyeréséhez és izolálásához, amely az adattárolási alkalmazások kulcsfontosságú eleme, ezáltal növelve a költségeket. A nehéz ritkaföldfémek bányászatát egy egész tehén tehénkénti megvásárlásához hasonlítják: 2020 augusztusában egy kilogramm ára 344,40 USD, míg egy kilogramm könnyű ritkaföldfém neodímium ára... 55,20 USD. 2019-ben a texasi székhelyű Blue Line Corporation bejelentette, hogy közös vállalatot alapít a Lynasszal egy ritkaföldfém-leválasztó üzem építésére, amely nem vonja be a kínaiakat. A projekt várhatóan két-három évig fog tartani, ami sebezhetővé teszi a potenciális amerikai vásárlókat Peking megtorló intézkedéseivel szemben. Amikor az ausztrál kormány megakadályozta Kína Lynas felvásárlási kísérletét, Peking továbbra is más külföldi felvásárlásokat keresett. Már van egy gyára Vietnámban, és nagyszámú terméket importál Mianmarból. 2018-ban ez 25 000 tonna ritkaföldfém-koncentrátum volt, 2019. január 1. és május 15. között pedig 9217 tonna ritkaföldfém-koncentrátum. A környezetpusztítás és a konfliktusok miatt betiltották a kínai bányászok szabályozatlan tevékenységeit. A tilalmat 2020-ban nem hivatalosan feloldhatják, és továbbra is illegális bányászati tevékenységek folynak a határ mindkét oldalán. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a ritkaföldfémeket továbbra is bányásszák Kínában a dél-afrikai törvények értelmében, majd különféle kerülőutakon Mianmarba küldik. (például Yunnan tartományon keresztül), majd visszaszállították Kínába, hogy elkerüljék a szabályozások lelkesedését. Kínai vásárlók bányászati területeket is igyekeznek megszerezni Grönlandon, ami zavarja az Egyesült Államokat és Dániát, amelyek légibázisokkal rendelkeznek Thule-ban, egy félautonóm államban. A Shenghe Resources Holdings a Greenland Minerals Co., Ltd. legnagyobb részvényese lett. 2019-ben közös vállalatot alapított a China National Nuclear Corporation (CNNC) leányvállalatával ritkaföldfém-ásványok kereskedelmére és feldolgozására. Az, hogy mi minősül biztonsági kérdésnek és mi nem, vitatott kérdés lehet a dán-grönlandi önkormányzati törvény két fele között. Egyesek úgy vélik, hogy a ritkaföldfémek kínálatával kapcsolatos aggodalmak eltúlzottak. 2010 óta a készletek mindenképpen megnőttek, ami legalább rövid távon fedezheti Kína hirtelen embargóját. A ritkaföldfémek újrahasznosíthatók is, és a folyamatok úgy tervezhetők, hogy javítsák a meglévő kínálat hatékonyságát. A japán kormány erőfeszítései, hogy gazdaságilag életképes módot találjon a gazdag ásványlelőhelyek kitermelésére kizárólagos gazdasági övezetében, sikeresek lehetnek, és a ritkaföldfém-helyettesítők létrehozására irányuló kutatások... folyamatban van. Kína ritkaföldfémei nem feltétlenül léteznek mindig. Kína környezetvédelmi kérdésekre irányuló növekvő figyelme a termelést is befolyásolta. Bár a ritkaföldfémek alacsony áron történő értékesítése megakadályozhatja a külföldi versenyt, komoly hatással volt a termelési és finomítási régiókra. A szennyvíz rendkívül mérgező. A felszíni zagytározóban lévő szennyvíz csökkentheti a ritkaföldfém-kimosódási terület szennyezését, de a szennyvíz szivároghat vagy megrepedhet, ami súlyos downstream szennyezéshez vezethet. Bár a nyilvános említés nem esik a ritkaföldfém-bányákból származó, a Jangce folyó 2020-as áradása által okozott szennyező anyagokról, a szennyező anyagokkal kapcsolatban mindenképpen aggodalomra ad okot. Az áradások katasztrofális hatással voltak a Leshan Shenghe gyárára és készleteire. A vállalat veszteségeit 35 és 48 millió dollár közöttire becsülte, ami messze meghaladja a biztosítás összegét. Tekintettel arra, hogy az éghajlatváltozás okozta árvizek egyre gyakoribbak, a jövőbeni árvizek okozta károk és szennyezés valószínűsége is növekszik. Egy kancsoui tisztviselő, akit Hszi Csin-ping látogatott meg a régióban, így panaszkodott: „Az irónia az, hogy mivel a ritkaföldfémek ára már régóta ilyen alacsony szinten van…” Időben az ilyen erőforrások eladásából származó profitot összehasonlítják a javításukhoz szükséges mennyiséggel. Nincs érték. „Kár.” Ennek ellenére, a jelentés forrásától függően, Kína továbbra is a világ ritkaföldfém-készletének 70-77%-át fogja biztosítani. Az Egyesült Államok csak akkor folytathatja a figyelmet, ha válság fenyeget, például 2010-ben és 2019-ben. A Magniquench és a Molycorp esetében az adott konzorcium meggyőzheti az Egyesült Államokba történő külföldi befektetések bizottságát (CFIUS) arról, hogy az eladás nem fogja hátrányosan befolyásolni az Egyesült Államok biztonságát. A CFIUS-nak ki kell terjesztenie felelősségi körét a gazdasági biztonságra, és ébernek kell lennie. A múltbeli rövid és rövid életű reakciókkal ellentétben a kormány folyamatos figyelme a jövőben is elengedhetetlen. Visszatekintve a People's Daily 2019-es megjegyzéseire, nem mondhatjuk, hogy nem figyelmeztettek minket. A cikkben kifejtett nézetek kizárólag a szerző nézetei, és nem feltétlenül tükrözik a Külpolitikai Kutatóintézet álláspontját. A Külpolitikai Kutatóintézet egy pártatlan szervezet, amely az Egyesült Államok külpolitikájával és nemzetbiztonságával kapcsolatos vitatott politikai cikkek közzétételére specializálódott. Prioritások. Teufel Dreyer, vezető munkatárs júniusi Külpolitikai Intézet Ázsia programjának vezetője, a floridai Coral Gables-i Miami Egyetem politikatudományi professzora. Az új koronavírus-betegség, a 2019-es betegség (COVID-19) Kínából származik, végigsöpört a világon, és elpusztított […] életeket. 2020. május 20-án Tajvan elnöke, Caj Ing-ven megkezdte második ciklusát. Egy békésebb ünnepségen […] Általában a Kínai Nemzeti Népi Kongresszus (NPC) éves ülése unalmas dolog. Elméletben a Kínai Népköztársaság […] A Külpolitikai Kutatóintézet elkötelezett amellett, hogy a legmagasabb színvonalú ösztöndíjakat és pártatlan politikai elemzéseket nyújtsa, különös tekintettel az Egyesült Államokat érintő főbb külpolitikai és nemzetbiztonsági kihívásokra. Történelmi, földrajzi és kulturális perspektívákon keresztül oktatjuk azokat az embereket, akik politikát alakítanak és befolyásolnak, valamint a nagyközönséget. További információ az FPRI-ről »Külpolitikai Kutatóintézet·1528 Walnut St., Ste. 610·Philadelphia, Pennsylvania 19102·Tel.: 1.215.732.3774·Fax: 1.215.732.4401·www.fpri.org Copyright © 2000–2020. Minden jog fenntartva.
Közzététel ideje: 2022. július 4.