Mesterötvözetek

A mesterötvözet egy olyan alapfém, mint az alumínium, magnézium, nikkel vagy réz, amely egy vagy két másik elem viszonylag magas százalékával van kombinálva. A fémipar nyersanyagként való felhasználására gyártják, ezért nevezzük a mesterötvözetet vagy az ötvözetalapú félkész termékeket. A mesterötvözeteket különféle formákban gyártják, például tuskóként, gofrilemezként, tekercsben lévő rudakként stb.

1. Mik a mesterötvözetek?
A mesterötvözet egy ötvözetanyag, amelyet finomítással precíz összetételű öntéshez használnak, ezért a mesterötvözetet öntési mesterötvözetnek is nevezik. A mesterötvözet „mesterötvözetnek” való elnevezésének oka az, hogy az öntvények alapanyagaként erős genetikai tulajdonságokkal rendelkezik, vagyis a mesterötvözet számos jellemzője (például a keményfém-eloszlás, a szemcseméret, a mikroszkopikus tükörképi szerkezet), beleértve a mechanikai tulajdonságokat és számos egyéb, az öntvények minőségét befolyásoló jellemzőt is, öröklődik az öntvényekre az újraolvasztás és öntés után. A meglévő, széles körben használt mesterötvözet-anyagok közé tartoznak a magas hőmérsékletű ötvözetű mesterötvözetek, a hőálló acél mesterötvözetek, a kétfázisú mesterötvözetek és a hagyományos rozsdamentes acél mesterötvözetek.

2. Mesterötvözetek alkalmazása
Számos oka van annak, hogy miért adunk mesterötvözeteket az olvadékhoz. Az egyik fő alkalmazási terület az összetétel módosítása, azaz a folyékony fém összetételének megváltoztatása a megadott kémiai specifikáció elérése érdekében. Egy másik fontos alkalmazási terület a szerkezetszabályozás – a fém mikroszerkezetének befolyásolása az öntési és szilárdulási folyamat során, tulajdonságainak megváltoztatása érdekében. Ilyen tulajdonságok például a mechanikai szilárdság, a képlékenység, az elektromos vezetőképesség, az önthetőség vagy a felületi megjelenés. Alkalmazásától függően a mesterötvözetet általában „keményítőként”, „szemcsefinomítóként” vagy „módosítóként” is emlegetik.